Katolikus Egyház

Nagykovácsi Immaculata - A nagykovácsi római katolikus templom Mária Szeplőtelen Fogantatását ábrzoló szobra

Nagykovácsi községbe érkezve a 18. századi alapokon nyugvó Szent Sebestyén kápolna fogad bennünket. A falu közössége igen büszke erre a szép műemlékre, de ennél sokkal jelentősebb az itt találhatzó barokk stílusú és berendezésű katolikus templom, melyet Mária Szeplőtelen Fogantatására szenteltek.

Az először 1254-ben, egy birtokadományózó levélben említett Kowachy-ról nem tudjuk, hogy volt-e önálló temploma, de valószínűsíthető, hogy nem, hiszen a falu 1715-ig a pilisvörösvári plébánia lenyegyháza volt.  Nagykovácsi közelében volt a bencés telki apátság, a 14. század elejétől pedig a János-hegy és a Hárs-hegy lábánál épült budaszentlőrinci pálos kolostor is, így valószínű, hogy a nagykovácsi lakosok lelki gondozását ők látták el. A települést 1529-ben a törökök feldúlták, és a falu szinte teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a lakatlan völgybe a terület földbirtokosa, Wattay Pál németeket telepített. Az első telepesek 1700-ban jelentek meg, utolsó csoportjuk pedig 1740 körül érkezett. 1715-1720-ig a település plébánosa Michael Forstinger volt, aki így jellemezte az akkori állapotokat: "A lakóknak nincs se templomuk, se papjuk, hanem vagy Budára, de többnyire Vörösvárra mennek teplomba. "

1715-től tehát a település saját papot kapott. A benedekrendi Forstinger szerzetes már helyben tartott szentmisét, keresztelt és esketett. Bizonyára mindezek egy szükségtemplomban történhettek, amelynek elhelyezkedése bizonytalan. Talán a Mária-oszlop helyén, vagy a régi temetőben lehetett.

Harmincöt évvel a telepesek megjelenése után a lakosság már készül a templomépítésre. Ezt a Bernard Vaith Jakob Stein plébános idejében (1729-1735) kötött szerződés bizonyítja, amely szerint templomépítés céljából a község és az Egyház évi négy-négy, azaz nyolc forintot fizetett. Az új teplom alapkövét 1742. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén helyezte el Michael Markus bicskei esperes. Ez igen nagy szorgalomra és elszántságra utal, hiszen a falut 1739-ben pestisjárvány sújtotta. A negyvenes évek elejére azonban a falu anyagi helyzete kissé megerősödhetett, hiszen e nélkül Joseph Pelz plébános és Peter Pitz községi bíró nem tervezhette volna oly nagy igyekezettel a tempom felépítését. A templomépítés Kovácsiban különösen nehéz feladatnak bizonyult, hiszen a környék református földesura, Wattay Pál nem volt kötelezhető erre, így az építkezés terheit nagyrészt maguk a telepesek vállalták magukra. A költségek egy részét a veszprémi megyepüspök, báró Padnyi Bíró Márton fedezte, valamint Wattay és veje, Királyfalvi Roth Tamás földbirtokos fát és köveket adtak segítségül.

Az építkezést 1743. május 4-én, Szent Flórián ünnepén kezdték el, majd pedig 1746. december 8-án felszentelték az egyszerű barokk teplomot, s megtartották benne az első szentmisét. A kapu zárkövére vszmot és fát, zrvre pedig kronosztichont véstek.

COETVS KOVACSINESIS PERPETVO -1746- MARIAE HONORI EXTRVXIT AEDES ISTAS

A felirat jelentése: "Emelte ezt a templomot a Nagykovácsi egyházközség Mária rk tiszteletére. A kronosztichon feloldása: 1746., vagyis a felszentelés éve.

A templom felszentelése igazi örömünnep volt az akkori hétszáz lelket számláló község számára. Akkor még nem sejtették, hogy utódaikat éppen kétszáz évvel később otthonuk s templomuk elhagyására fogják kényszeríteni. A templomépítő, Pelz plébános 1770-ig (haláláig) a falu plébánosa maradt. Végakarata szerint az általa épített templom Nepomuki Szent János-oltára előtt helyezték végső nyugalomra.

A templom berendezése fokozatosan készült el. 1747-ben állították fel a szószéket, amely Anton Eberhardt műve, Mózes és a Magvető, valamint Salvator Mundi ábrázolásokkal. 1754-ben készült a főoltár, amely egy fehérre festett, részben aranyozott faépítmény. Az újabb tabernkulum fölött Tizin Assuntjnak biedermeier változata látható (1813), amelynek helyén ezt megelőzően a főoltárral egy időben készült Szeplőtelen Fogantatás szobor állott. 4 Kétoldalt ívelt, voluts talapzaton egy-egy pilaszter, illetve egy-egy kompozit fejezetes szabad oszlop mögött nagy fa szobor helyezkedik el: Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Lénárd, és Szent Flórin. A baldachinos oromzaton két angyal között aranyozott és ezüstözött Szentháromságcsoport, a csúcson pedig díszváza van. A szobrász személyének meghatározása nem egyértelmű, amelyre a későbbiek folyamán még visszatérek. Az asztalosmunkákat Josef Erhardt, budai asztalosmester végezte.

A két mellékoltárt 1761-ben állították fel, melyeknek felépítése azonos: alapítmányuk koporsó alakú, fából készült, asztallapjuk is fa. A bal oldali mellékoltárt a Szent Kereszt tiszteletére emelték, rajta aranyozott feszület, melynek korpusza a 16. századból való gyönyörű alkotás. Mellette egy Jézus szíve szobor II. A jobb oldali mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére emelték. Az oltár mellett két oldalt Árpád-házi Szent Margit és Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra látható. A szobrokat a kovácsi plébánián 1942-43-ban menedéket talált Franz Weiser müncheni szobrász készítette és 1943. november 19-én Szent Margit szentté avatása alkalmából állították fel. 

A kórus alatti tér baloldalán elhelyezett Magyarok Nagyasszonya szobor, a Fő utcán 1746-ban felállított és 1961-ben ledöntött Mária-szobor maradványnak kiegészítésével készült 1989-ben. A bejárat mellett jobbra található Szent Antal szobrot Dr. Tóth Jenő községi orvos ajándékozta a templomnak 1905-ben. A bal oldalon helyezték el a harmadik mellékoltárt, az első világháborúban elesettek emlékére. Az oltárkép a katonának megáldó és sirató Krisztust ábrázolja, akik nyomorúságukban Hozzá fordulnak. Az oltár előtt két oldalt egy Árpád-házi Szent Erzsébet és egy Mária Szeplőtelen Szíve szobor áII. 1985-ben a színes szobrokat fehérre festették.

A bejárati előépület fölött félkörben egy igazán rangos alkotás, egy Szeplőtelen Fogantatás (homokkőből készült) szobor áll. A szobrot 1754-ben helyezték ide és feltehetőleg Anton Eberhardt, vagy Johann Kugler alkotása.
A Szűz szeplőtelen fogantatása azt jelenti, hogy Mária a fogantatásnak percétől kezdve mentes volt az eredendő bűntől, Ikonográfiai fejlődése során eleinte kapcsolatba hozható Szent Anna és Joachim találkozása az Aranykapunál ábrázolásokkal, a Szent Anna harmadmagával, illetve a Jessze ifja (mely Krisztus családját mutatja be, tetején Máriával) A 15. századtól azonban, a loreti litnia hatására az ábrázolása megváltozott: Máriát az Apokalipszis aattribtumaival látták el, azaz lába alatt holdsarló volt, fejét csillagkoszorú övezte és a nap fényében ragyogott. Léteznek olyan változatok is, amelyeken a földgolyó fölött lebeg, vagy azon áll, amelyre esetleg a kísértés kígyója tekeredik. A barokkban az égő csipkebokor is jelképezhette a Szeplőtelen Fogantatást.

A nagykovcsi szobor esetben Mria nem ll ugyan fldgmbn, de viszont egy kgyn, vagy egy srkny szer? lnyen tapos. Igaz, hogy a kgy egy gmb-flesgen tekereg, de ennek oldalai llel vannak elltva, ebb?l gondolom, hogy nem fldgmbt brzol, br nem vetem el ennek lehet?sgt sem. Mria alakja enyhe vonalvezets? S-alakban ll, karjait a melln keresztbe rakja a szve el?tt, kecses fejt csillagkoszor vezi, amely tizenkt csillagbl ll. Az Apokalipszisben nagyon fontos a tizenkettes szm, illetve annak tbbszrsei (pl.: huszonngy vn). A Sz?z ruhja gazdag red?kben hullmzik, a kpenye olyan hatst kelt, mintha letre akarna kelni.

A szoborral kapcsolatban felmerl azonban az a krds, hogy ki is lehetett vajon a szobrsz mester, aki megalkotta ezt a remekm?vet. A fentiekben, mr emltettem, hogy kt mester kzl vlaszthatunk. Johann Kugler, budai k?farag mester, aki a tabni Alexandriai Szent Katalin tiszteletre emelt templom s a vzivrosi Szent Anna templom szobrait is ksztette, az egyik lehet?sg. A msik mester pedig Anton Eberhadt, aki a nagykovcsi templom f?oltrt, szszkt s kt mellkoltrt is ksztette. Az el?bbi mestert Udvarnoky Lszl plbnos hatrozta meg, az utbbit pedig a Budapest m?emlkei cm? sszelltsban olvashatjuk. Az rdekessg az, hogy itt a Szent Anna s a Szent Katalin templomok szobrait is Eberhadtnak tulajdontjk. Ez azt a kvetkeztetst vonja maga utn, hogy a kt mester azonos volt. Ennek lehet?sge azonban szerny vlemnyem szerint nem ll fenn. Ha sszehasonltjuk a szobrszati alkotsokat, akkor egyrtelm?v vlik, hogy azokat nem egy kz alkotta. Els?knt vizsgljuk meg a nagykovcsi f?oltr szenteket brzol szobrait : ha megfigyeljk az alakok fejt s arct, azt ltjuk, hogy azok hosszksak, nyltak, amelyek szintn hossz nyakakra helyeztek, amelyek mr-mr szinte groteszk hatst keltenek. Taln a leglesebb kontrasztot Szent Lnrd s Szent Flrin alakja vltja ki a Mria alakkal szemben. A kt alak mozdulatai mintha megmerevedtek volna, hatsuk olyan, mintha nem lennnek befejezve. A ruhjuk red?zse a gtikbl jl ismert nedvesen-tapad red?zetre emlkeztek, azzal a klnbsggel, hogy azok lgyan omlottak al, ezeken a pldkon pedig mintha geometrikus mintkkal tallkoznnk. Figyeljk meg Szent Lnrd alakjt, aki elvileg "ugyanabban" a testtartsban ll mint Mria. A kt alkots ssze sem hasonlthat: Mria lgy, S-alakot ler tartsa s telt, bjos arca er?s ellenttben ll Szent Lnrd grcss, szgletes tartsval s vkony, hosszks arcval. Azt teht gy rzem, hogy kijelenthetjk, hogy ha az oltr Eberhardt m?ve, akkor a Szepl?telen Fogantats biztosan nem az. Teht tegyk fel, hogy a Mria szobor Johann Kugler munkja. Vizsgljuk ezt meg egy kicsit alaposabban. Ha szemgyre vesszk az emltett Szent Katalin templom homlokzati szobrait, akkor az is vilgoss vlik, hogy ezek sem Eberhardt munki. Szent Katalin alakja sem hasonlthat a nagykovcsi oltr szobraihoz. Azt hiszem, hogy ez klnsebb magyarzatot nem kvn. Az rdekessg azonban az, hogy a Szent Katalin szobron lthat red?vets nagyban klnbzik a Mria szobor red?vetst?l. Katalin kpenye slyosan omlik le, mg Mria ruhjnak red?i jtkosan lobognak, s ehhez kpest kiss darabosnak mondhatak a red?k vonalai. Ha mr mindenkppen hasonl szobrot keresnk, akkor azt a Szent Anna templomon talljuk meg (Szent Anna bemutatja Mrit).

Vgeredmnyben azt mondhatjuk, hogy ha elfogadjuk, hogy a nagykovcsi oltrt Eberhardt alkotta, akkor a Mria szobrot biztosan nem. Ha megllapodunk abban, hogy a Szent Anna s a Szent Katalin szobrait Johann Kugler ksztette-amit tnyknt kezelhetnk, de a Mria szobor mgsem hasonlatos, akkor felmerl a krds, hogy kinek a m?ve a Szepl?telen Fogantats? Termszetesen az n vonalvezetsem csupn felttelezs, de vlemnyem szerint nem elhanyagolhatak ezek a klnbsgek, s sszefrhetetlensgek. A krds megoldsnak lehet?sge ktsges, hiszen az rott forrsok vagy Kuglernek, vagy Eberhardnak tlik az alkotst s sajnos nem neveznek meg egy harmadik szemlyt, aki esetleg szba jhetne. A krds gy teht nyitva marad, mint ahogy oly sok esetben, de bzom abban, hogy ha felttelezseimnek van alapja, akkor taln tovbbi kutatsok sorn megoldhat a problma.

1 Greszl Ferenc: Gross-Kovatscher heimatbuch. 50.old. (jegyzet)
2 Udvarnoky Lszl: "Emeltetett 250 ve Mria tiszteletre." Nagykovcsi, 1996. 2.old.
3 Udvarnoky L.: i.m.: 3.old
4 Udvarnoky L.: i.m.: 23.old.
5 Pest Megye M?emlkei. Szerk.:Dercsnyi Dezs?. Budapest, 1958.
6 Udvarnoky L.: i.m. 5.old.
7 A kersztny m?vszet lexikona. Szerk.: Herder Verlag . Budapest, 1986. 291.old

Bibliogrfia
Greszl Ferenc: Gross-Kovatscher heimatbuch.ford.:Rthy Mria.
Nagykovcsi,1988. (jegyzet)
Horler Mikls: Budapest m?emlkei. Akadmia. Budapest
Schoen Arnold: A budai Szent Anna- templom. Budapest, 1930.
Schoen Arnold: A budai-tabni Szent Katalin-templom.
Udvarnoky Lszl: "Emeltetett 250 ve Mria tiszteletre." Nagykovcsi, 1996.
Weisbender, Joseph: A szentek lete. Szent Istvn Trsulat. Budapest, 1984.
Pest Megye m?emlkei. II. szerk.:Dercsnyi Dezs?. Akadmia. Budapest, 1958.
(A kersztny m?vszet lexikona. szerk.: Herder Verlag . Budapest, 1986.)


Budapest, 2001. mjus 14.
Surnyi Szilvia
m?vszettrtnet-angol III.